Szerda este már annyira jól éreztem magam, hogy úgy véltem egy szülinapi ivászat már belefér a bentlakásban, ami természetesen mindennapi dolog volt, csak akkor épp valakinek a születésnapjával is egybeesett.
Megszokott módon a 207-es szobában voltunk, de Haki már nem jött velem, ezúttal egyedül mentem, bár már sokkal jobban ismertem a bentlakásban mindenkit. A szobába való megérkezésem után nem sokkal már egy Maci-fröccsöt kóstolgattam, ami egy málnaszirupos fröccs és nagyon édes. Minden sör után egy nagy pohár fröccsöt nyomtak a kezembe és addig nem hagytak nyugodni, míg le nem hajtottam az egészet.
Nem volt meglepő tehát, hogy egy óra elteltével már mámoros voltam, és együtt nevettem a többiekkel miközben hallgattuk a bömbölő zenét és próbáltunk beszélgetni egymással; egyesek táncoltak is, bár nem vált büszkeségükre.
A túlnyomó részt fiúkból álló társaságban és a nem túl sok szellemi tevékenységet igénylő ivászatban kicsit eluntam magam, így nagyon megörültem amikor telefonon hívtak egy esti akusztikus koncertre. Ki kellett menjek a szobából, hogy tudjak telefonálni és mire visszaértem már a pálinkát adták körbe az többiek. Hamar előadtam távozásomnak okát és menni készültem, de csak három egymásutáni pálinka shot után távozhattam harag nélkül. Ezen a ponton igencsak ,,elfáradtam'', ezért úgy döntöttem villamossal megyek a városba, ami 15 perc sétára volt az egyetemtől. Reményeim beváltódtak és viszonylag tiszta fejjel ültem fel a villamosra.
A koncert egy nagyon elrejtett helyen volt, amit csak Sikk-nek nevezett mindenki. Szerencsémre még a megállóban találkoztam a többiekkel, ellenkező esetben nem vagyok biztos benne, hogy megtaláltam volna a helyet, két kapualj, egy kapusszoba és egy sikátoron keresztül.
Zselenszky Tamás gitározott és énekelt egyben néha kiegészítve a dallamot egy-egy hosszas fütyörésző szólóval. Az egész koncert nagyon közvetlen hangulatban zajlott le, mely során számos személyes történettel és meggyőződéssel ismerkedhettünk meg az énekes életéből. Szinte biztosra vettem, hogy be volt szívva, ami cseppet sem csorbította tehetségét sem a gitározásban sem az éneklésben.
Összefoglalva nagyon kölönleges estét köszönhetek a lányoknak akik meghívtak, és az estét még az sem tudta elrontani, hogy gyalog kellett haza sétáljak fél 3 magasságában a központból. 4 órára értem haza, kimerültem dőltem bele az ágyba, de mind megérte; még másnap is a kellemes mámoros est hangulata simogatta gondolataimat, a reggeli sebészet óra anyaga helyett.
No comments:
Post a Comment