Amilyen jó napokat töltöttem Szatmáron, olyan rossz napok következtek ezután. Már vasárnap fájt a torkom, de a hét elején egészen ledöntött a lábamról valami hűlés. Lázas voltam, fáradt és nem akartam egy tappotat sem mozudulni az ágyból; sajnos az órai jelenlét miatt, ezt nem tehettem meg.
A kínzó fáradsággal egész nap viaskodtam, és másnapra az egész mit sem javult. Bár kedden nem volt órám, számos ügyintézést kellett volna végezni, hiszen a Neptun rendszer az erasmusos diákok számára inkább megnehezíti, mint megkönnyítené az egyetemi életet. Kajám sem volt már így egy bevásárlás is dukált, bár gondoltam szobatársaim besegítenek ily nehéz időkben.
Sajnos csalódnom kellett lett szobatársamban, mivel ahelyett, hogy elment volna helyettem boltba, megkért, hogy ha megyek vegyek neki is pár dolgot. Nem javított a dolgon az sem, hogy éjszaka rám szólt, ne köhögjek annyit, mert nem tud aludni, inkább menjek ki a tanulóba és köhögjem ki magam ott; köcsög.
Hakinak a hét elején sajnos nagyon sok orája van, így csak esténként láttam őt, de amikor megérkezett mindig megkérdezte, hogy vagyok, s mindezt annyira nyájasan, hogy már szinte hazudni akartam, hogy jobban.
Morálomat Haki kedvességén kívül a Géza-kolbász tartotta bennem. Egyik csoporttársam hétvégén hazalátogatván megemlítette a szüleinek, hogy került egy erdélyi erasmusos évfolyamtársa. Szülei első kérdése az volt, hogy ,,Kolbásza van-e, mert ha nem, mi küldünk? ". És valóban, kedden Géza egy hatalmas, 35 centimeteres, vastag és nagyon finom házikolbásszal lepett meg. Ez a példátlan kedvesség nagyon feldobott, és szerdán már büszkén válaszolhattam Hakinak, hogy ténleg jobban érzem magam.
Sunday, September 30, 2012
Saturday, September 29, 2012
12.Szatmár
Elhatároztam, hogy hétvégéken ezentúl én is lelépek, mint legtöbb évfolyamtársam, csak én nem haza utazom, hanem körbe Magyarországon. Pár csoporttásam már meghívott magához, így ha minden jól megy a következő hetekben majd meglátogathatom Békéscsabát, Szolnokot, Miskolcot és természetesen Pestet is. Első hétvégén mégis Szatmár fele vettem az irányt, ahova mindig szívesen mennék otthonról is, ha nem lenne 10 óra az odaút. Debrecenből van direkt vonat Szatmárra 10000 forintért, de úgy gondoltam ennél olcsóbban is el tudok jutni én oda.
Egy kis segítséggel meg is terveztem az útvonalat, ami egy vonatúttal kezdődött a határig: Nyírábrányig. Egy nagyon családias hangulatú, sárga kis szerelvény indult Nyírábrányra egy ugyanolyan színű, kicsi mozdonnyal ellátva. A vonat végében egy a szerelvény teljes szélességét átérő üvegablak volt, elötte hosszan űlőhelyek. Ide helyet foglalva már nem is voltam kiváncsi a vagon többi részére, nagyon megnyerte a tetszésemet a vonat mögött elhaladó táj, mely erös napfényben úszott kora délután.
Később mégis körbe jártam az egész vonatot, ami nevetségesen rövid időbe telt, és bár volt még rajta pár utas mégis elég elhagyatottnak tűnt.
Miután megérkeztem Nyírábrányra keletnek vettem az irányt remélvén, hogy a határ nincs messze. Biztos voltam benne, hogy jó irányba haladok, hiszen a vonat többi utasa is (mind a négy) ugyanebbe az irányba indult el gyalog. Az út mellett haladtunk, táskákkal és szatyrokkal a határ fele, mint valami háborús menekültek. Közben számos autó haladt el mellettünk, akiknek mind intettem, bár egyikük sem akart a határon átcsempészni egy menekültet sem. Végülis a határ elött 100 méterrel megszánt egy bihari fekete terepjáró, amit talán már kicsit bántam is, hisz a határon való átsétálás így végül elmarad.
Mihály falváig vitt egy apa-lánya páros ami kb 20 perc utazás volt, ami alatt nem igazán beszélgettünk. Innen bár vonattal szándékoztam tovább menni, egy másik kedves kamionosnak köszönhetően két óra múlva már Szatmár külvárosában lehettem. Sanyinak hívták szerintem a sofört, bár sosem tudtam meg a nevét. Meglepően kellemesen elbeszélgettünk az egyetemekről és a románia gazdaságról meg effélékről. Szatmár külvárosából taxival mentem tovább, aminek az ára meghaladta az eddigi utazást, még mindig nem tanultam meg, hogy taxival nem szabad közlekedni, bár néha nincs igazán más alternatíva.
...
A szatmári eseményekről hagyom, hogy a szatmáriak dicsekedjenek, de mindenképp köszönöm nekik a vendéglátást és a kedvességet.
A visszafele út már kevésbé volt kalandos, egy ezzel foglalkozó cég autóval vitt vissza egészen Debrecenig viszonylag olcsón. Sajnos a következő napok a szatmári kiruccanással ellentétben elég kellemetlenül teltek, betegségen kívül még sok más dolog is sanyargatott, de erről majd következben.
Egy kis segítséggel meg is terveztem az útvonalat, ami egy vonatúttal kezdődött a határig: Nyírábrányig. Egy nagyon családias hangulatú, sárga kis szerelvény indult Nyírábrányra egy ugyanolyan színű, kicsi mozdonnyal ellátva. A vonat végében egy a szerelvény teljes szélességét átérő üvegablak volt, elötte hosszan űlőhelyek. Ide helyet foglalva már nem is voltam kiváncsi a vagon többi részére, nagyon megnyerte a tetszésemet a vonat mögött elhaladó táj, mely erös napfényben úszott kora délután.
Később mégis körbe jártam az egész vonatot, ami nevetségesen rövid időbe telt, és bár volt még rajta pár utas mégis elég elhagyatottnak tűnt.
Miután megérkeztem Nyírábrányra keletnek vettem az irányt remélvén, hogy a határ nincs messze. Biztos voltam benne, hogy jó irányba haladok, hiszen a vonat többi utasa is (mind a négy) ugyanebbe az irányba indult el gyalog. Az út mellett haladtunk, táskákkal és szatyrokkal a határ fele, mint valami háborús menekültek. Közben számos autó haladt el mellettünk, akiknek mind intettem, bár egyikük sem akart a határon átcsempészni egy menekültet sem. Végülis a határ elött 100 méterrel megszánt egy bihari fekete terepjáró, amit talán már kicsit bántam is, hisz a határon való átsétálás így végül elmarad.
Mihály falváig vitt egy apa-lánya páros ami kb 20 perc utazás volt, ami alatt nem igazán beszélgettünk. Innen bár vonattal szándékoztam tovább menni, egy másik kedves kamionosnak köszönhetően két óra múlva már Szatmár külvárosában lehettem. Sanyinak hívták szerintem a sofört, bár sosem tudtam meg a nevét. Meglepően kellemesen elbeszélgettünk az egyetemekről és a románia gazdaságról meg effélékről. Szatmár külvárosából taxival mentem tovább, aminek az ára meghaladta az eddigi utazást, még mindig nem tanultam meg, hogy taxival nem szabad közlekedni, bár néha nincs igazán más alternatíva.
...
A szatmári eseményekről hagyom, hogy a szatmáriak dicsekedjenek, de mindenképp köszönöm nekik a vendéglátást és a kedvességet.
A visszafele út már kevésbé volt kalandos, egy ezzel foglalkozó cég autóval vitt vissza egészen Debrecenig viszonylag olcsón. Sajnos a következő napok a szatmári kiruccanással ellentétben elég kellemetlenül teltek, betegségen kívül még sok más dolog is sanyargatott, de erről majd következben.
Tuesday, September 25, 2012
11. Zamat
Pálinka és pároskolbász fesztivál került megrendezésre a hétvégén, aminek talán még nálam is jobban örült Haki. Engem is nagyon felcsigázott a dolog, főleg miután a testvérem felhívta rá a figyelmemet, hogy Intim Torna Illegál koncert is lesz csütörtökön.
Az ünnepség helyszíne a Főépület elött volt, egy hatalmas sátor alatt, így még az a tény sem tántorított el minket, hogy esett az eső.
Mégis kicsit lehangolódva indultam útnak, ami annak volt tudható, hogy az utolsó pillanatban Haki bejelentette, hogy mégsem jön. Egyedül indultam így útnak és mivel megázni nem akartam, taxival mentem(bár 700 forintért utólag meggondolva szívesebben eláztam volna).
A fesztivál bejárata elött vártak rám a többiek, majd kis időn belül már bent voltunk a hatalmas sátor alatt.
Nem hazudott a rendezvény neve, pálinka és kolbász volt mindefele; kis utcákba rendezett fabódékban árulták mindenfelé a sok finomságot.
A szatmári pálinkás bódénál telepedtünk meg, részben azért is, mert itt volt a legolcsóbb a pálinka. Bár nem volt olyan erös, mint máshol, én ennek kifejezetten örultem.
Talán az almás mézes volt a legfinomabb (ebből ittunk meg a legtöbbet), de kiprobáltunk még fekete ribizliset, barackosat, bodzásat, cseresznyéset és természetesen a szilvást is. Két pálinka között bementünk az Intim Torna koncertre is, ahol csalódottságomra nem voltak túl sokan, bár így az első sorban bulizhattunk (valahogy így:https://www.facebook.com/photo.php?fbid=10151008972101307&set=a.417184766306.197719.248329306306&type=1&theater).
Miután vége lett a fesztiválnak mi még nem akartunk hazamenni így megismerhettem a campus egyik legjobb szórakozóhelyét a Kikötőt. Egy mesterséges tó melett volt, nem túl messze a bentlakásoktól. Nem kellett belépőt fizetni és a zene is nagyon jó volt (Prodigy, Quimby, Coldplay, Red Hot Chili Peppers -yeah, that good :)
Négy óra tájban értem haza ami nem gátolt meg abban, hogy a másnap reggel 8-tól kezdődő belgyógyászat előadásra elmenjek (bár ha sebészet lett volna...).
Kicsit elmaradt ez a bejegyzés, mert azóta elég komolyan meghültem, amihez lehet az imént leírt estének is sok köze van.
Sunday, September 23, 2012
10.Golyahet
Az elkovetkezo heten az erasmusos diakok helyett a golyak kerultek a figyelem kozeppontjaba. A het minden napjan kulonbozo probakkal egybekotott ivasok voltak megszervezve nekik, amelyekrol termeszetesen en sem maradhattam le. Talan a legerdekesebb, es szamomra legkellemesebb, megis az elso nap volt, amikor chilis babgulyast kellett keszeiteniuk az elsoeveseknek.
Urologia orarol hazafele jovet botlottam bele a 200-as tomegbe a bentlakas elott. A parkoloban alltak a bogracsok, melyekben keszult a finom kaja, de volt meg egy dj pult is, szamos fa asztal valamint pad, es temerdek ember termeszetesen. Nagyon furcsaltam, hogy a kollegium elott ilyen randarilozas, mert annak tunt, engedelyezve volt, de nem torodtem sokat ezzel: ehes is voltam, szomjas is, ugyhogy elkezdtem ismerosok utan keresgelni utat torve magamnak a suru tomegbe. Hamar megtalaltam a csoportomat es a mar igencsak elazott golyait. Megkinaltak etellel itallal es ,,fennyel " is.
A fenyrol annyit kell tudni, hogy szodaval kevert vodka, melyhez valamilyen izesitett szorpot is szoktak keverni es egesz finom, jo pezsgos. Sajnos, mint azt torok baratom a palinkarol mar kifejtette, ez is igen hamar az ember fejebe tud szallni.
Kozben Haki is csatlakozott hozzank es az en legnagyobb meglepetesemre mar o kerdezte tolem, hogy merre talalhato a palinka, mert igencsak kivanja (sokat valtozott a palinkahoz valo hozzaallasa egy het alatt).
A dinom-danom egesz ejszaka tartott es meg par beteget is kicsalogatott, ugy kopenyesen es papucsban, a nem messzi klinikakbol, bar oket ejfel korul nehany morcos tekintetu biztonsagi or visszakiserte az osztalyokra.
A het tovabbi programjai mar kocsmakban zajlottak bar csutortoktol indult a palinkafesztival ami a golyahet korai veget jelentette.
Urologia orarol hazafele jovet botlottam bele a 200-as tomegbe a bentlakas elott. A parkoloban alltak a bogracsok, melyekben keszult a finom kaja, de volt meg egy dj pult is, szamos fa asztal valamint pad, es temerdek ember termeszetesen. Nagyon furcsaltam, hogy a kollegium elott ilyen randarilozas, mert annak tunt, engedelyezve volt, de nem torodtem sokat ezzel: ehes is voltam, szomjas is, ugyhogy elkezdtem ismerosok utan keresgelni utat torve magamnak a suru tomegbe. Hamar megtalaltam a csoportomat es a mar igencsak elazott golyait. Megkinaltak etellel itallal es ,,fennyel " is.
A fenyrol annyit kell tudni, hogy szodaval kevert vodka, melyhez valamilyen izesitett szorpot is szoktak keverni es egesz finom, jo pezsgos. Sajnos, mint azt torok baratom a palinkarol mar kifejtette, ez is igen hamar az ember fejebe tud szallni.
Kozben Haki is csatlakozott hozzank es az en legnagyobb meglepetesemre mar o kerdezte tolem, hogy merre talalhato a palinka, mert igencsak kivanja (sokat valtozott a palinkahoz valo hozzaallasa egy het alatt).
A dinom-danom egesz ejszaka tartott es meg par beteget is kicsalogatott, ugy kopenyesen es papucsban, a nem messzi klinikakbol, bar oket ejfel korul nehany morcos tekintetu biztonsagi or visszakiserte az osztalyokra.
A het tovabbi programjai mar kocsmakban zajlottak bar csutortoktol indult a palinkafesztival ami a golyahet korai veget jelentette.
Friday, September 21, 2012
9. Séta a városban
Hétvégén a magyarországi egyetemeken mintha megállna az élet, mindenki hazalátogat kipihenni a hétköznapi szórakozás fáradalmait. Ilyenkor nincsenek bulik, összejövetelek, így más program híján úgy döntöttem kicsit meglátogatom a belvárost.
Nem hívtam magammal egyik szobatársamat sem, egyedül jobban megy a városfelfedezés, és amúgy is
kevesen bírjak az én tempómat. Nehéz is annyit meg-megállni, mindenhova leülni és pihenni, így magányosan viszont senki sem noszogat.
Nagyon rossz idő volt ez a sétára: borús, szürke időben indultam el, mely az én kedvemet is eléggé lerontotta. A villamoson haladva megtekinthettem a fő utcákat, és még az Ibolya kocsmát is megpillanthattam, amit már a traumatológia tanárunk is megemlített, mondván, hogy sok megvert beteg onnan érkezik az osztályra.
Szép utcái vannak Debrecennek, teli régies házakkal, melyek közé a városvezetés mégis
szükségesnek érezte pár rondán kitűnő ultramodern épületet elhinteni. Néhány házon a "Tiszta udvar, rendes ház" táblácskát lehetett látni, ellátva még egy évszámmal is, de volt "A kutya hamis" és "Fűre lépni nem javasolt" tábla is. A séta igen rövidre sikeredett, nem nagyon kívántatta magát a város ezen a felhős, szomorkás, szürke időben, így egy tescos bevásárlás után már vissza is mentem a bentlakásba.
Csendes hétvége volt, de tudtam, hogy a jövőhét ismét mozgalmasnak ígérkezik, és akkor még nem is sejtettem, hogy a következő hét lesz a Gólyahét.
Tuesday, September 18, 2012
8.Erasmus dinner
Pentek estere hivatalos meghivot kaptunk, mint erasmusos diakok, egy unnepelyes vacsorara a fo epuletbe. Az elejen nem igazan volt kedvem menni, hisz csutortok este egy ujabb hosszu ejszakat toltottunk el Hakival az Uvegtigrisben, a csoportom tarsasagaban, igy faradt voltam. Vegul addig noszogattak az orosz bergyilkossal egyutt, hogy csak menesre szantam en is a fejem. Hamar elkeszulodtem es elindultunk az ejszakaba, kicsit mar el voltunk kesve indulaskor.
Hatalmas a foepulet kivulrol, mint azt a kepen is lehet latni, de kozel sem olyan hatalmas, mint belulrol. A vacsora a harmadik emeleti paholyban volt, ahonnan le lehetett latni a ceremoniateremre, amely gyonyoru volt. Az epulet folyosoi a terem korul huzodtak minden emeleten, igy mindenhonnan latszott a paholy valamint a foldszint. A folyosok falaba hires volt diakok nevei voltak belevesve, melyek kozott meglepetesemre Arany Janos neve is ott volt (a fo epulet a bolcseszkarhoz tartozott). A paholyal szemben latni lehetett a ketemeletes, teljesen uvegfalu, regi hangulatu konyvtart, bar a regiesseg az egesz epuleten eszlelheto volt, csupa regi fabutorok, burkolatok es korlatok, melyek megis makulatlan allapotban voltak.
A hatalmas nyitott teremben 8-10 korasztal volt szepen megteritve, mindegyik korul 10 szek. Lett szobatarsam javaslatara az orosz lanyok asztalahoz ultunk, ahova kesobb ket roman lany is megerkezett, igy szemely szerint nem sokat foglalkoztam az oroszokkal. Mindenki nagyon elegansan volt feloltozve, termeszetesen rajtam kivul, de Haki megnyugtatott, hogy ugysem ez szamit, es talan meg dupla adagot is kaphatok emiatt.
Tradicionalis etel, azaz lecso volt a vacsora temerdek mennyisegu palinkaval. Mint torok baratom ravilagiott nagyon szellemesen, immar igencsak emelkedett hangulataban: a palinka mas italokkal ellentetben nem lefele halad a nyelocson keresztul a gyomorba, hanem felfele kuszik egeszen az ember fejebe :)
Vacsora utan nepzenevel szorakoztattak bennunket, mely vegen kozos tanc is volt, ahol minden kulfoldi diak elugyetlenkedhette a csardas sajatos formajat.
Ejfel fele hazaindultunk Hakival, mivel mindketten ugyereztuk, hogy mara ennyi tokeletesen eleg is volt. Az uton meg megvitattuk a romaniai valamint a torok egeszsegugyi rendszer hianyossagait, ahogyan azt ferfiak szoktak enyhen becsipve, aztan hamar el is aludtunk, mar egyre kenyelmesebbnek tuno agyainkban.
Hatalmas a foepulet kivulrol, mint azt a kepen is lehet latni, de kozel sem olyan hatalmas, mint belulrol. A vacsora a harmadik emeleti paholyban volt, ahonnan le lehetett latni a ceremoniateremre, amely gyonyoru volt. Az epulet folyosoi a terem korul huzodtak minden emeleten, igy mindenhonnan latszott a paholy valamint a foldszint. A folyosok falaba hires volt diakok nevei voltak belevesve, melyek kozott meglepetesemre Arany Janos neve is ott volt (a fo epulet a bolcseszkarhoz tartozott). A paholyal szemben latni lehetett a ketemeletes, teljesen uvegfalu, regi hangulatu konyvtart, bar a regiesseg az egesz epuleten eszlelheto volt, csupa regi fabutorok, burkolatok es korlatok, melyek megis makulatlan allapotban voltak.
A hatalmas nyitott teremben 8-10 korasztal volt szepen megteritve, mindegyik korul 10 szek. Lett szobatarsam javaslatara az orosz lanyok asztalahoz ultunk, ahova kesobb ket roman lany is megerkezett, igy szemely szerint nem sokat foglalkoztam az oroszokkal. Mindenki nagyon elegansan volt feloltozve, termeszetesen rajtam kivul, de Haki megnyugtatott, hogy ugysem ez szamit, es talan meg dupla adagot is kaphatok emiatt.
Tradicionalis etel, azaz lecso volt a vacsora temerdek mennyisegu palinkaval. Mint torok baratom ravilagiott nagyon szellemesen, immar igencsak emelkedett hangulataban: a palinka mas italokkal ellentetben nem lefele halad a nyelocson keresztul a gyomorba, hanem felfele kuszik egeszen az ember fejebe :)
Vacsora utan nepzenevel szorakoztattak bennunket, mely vegen kozos tanc is volt, ahol minden kulfoldi diak elugyetlenkedhette a csardas sajatos formajat.
Ejfel fele hazaindultunk Hakival, mivel mindketten ugyereztuk, hogy mara ennyi tokeletesen eleg is volt. Az uton meg megvitattuk a romaniai valamint a torok egeszsegugyi rendszer hianyossagait, ahogyan azt ferfiak szoktak enyhen becsipve, aztan hamar el is aludtunk, mar egyre kenyelmesebbnek tuno agyainkban.
Sunday, September 16, 2012
7.Nem lepras
Szabadon valaszthattam, hogy melyik csoporttal fogok gyakorlatra jarni es mivel a vasarnapi ismerkedesbol inkabb csak az arcok maradtak meg, mintsem a nevek vagy netan a csoportszamok, azt a csoportot valasztottam amelyikben biztosra tudtam egy szem ismeros arcot: az egyik erasmus buddy-t, nevezzuk ot Annanak.
Nem szamitottam tul nagy baratkozasra, legalabbis az alapjan amiket meseltek: a kulfoldiektol felnek a magyar diakok, mint a leprastol (ez volt konkretan a hasonlat amit hasznaltak). Bar orakon nagyon korlatozott a szocializalodasi lehetoseg nem ereztem semmi fele kikozositesi gesztust vagy viselkest, epp az ellenkezojet. Ugy viselkedtek velem egesz heten, mintha elso eves lennek, minden talalkozasnal vagy beszelgetesnel tanacsokkal, tippekkel lattak el, amik kesobb nagyon hasznosnak bizonyultak. Jo szandekuknak talan legjobb bizonyiteka, hogy kedden maris meghivtak egyik csoporttarsunk szulinapjara, ami mar egy eleg szuk koru osszejovetel volt; keresemre Hakit is magammal vihettem, akivel nem voltak sajnos kozos oraink.
Estefele, indulas utan nem sokkal, pontosabban a bentlakas liftjeben lefele haladva, torok baratom aggodalmat fejezte ki az estevel kapcsolatban, hisz rajta kivul mindenki magyar lesz a szuletesnapon es nem hitte, hogy angolul lenne majd a beszelgetes. Termeszetesen nekem is megfordult ez a fejemben meg korabban, de Anna megnyugtatott, hogy nagyon szeretnek angolul beszelni a csoporttarsak.
Szereny tarsasag gyult ossze egy belvarosi kocsma teraszan, amit egyatalan nem bantam hisz lehetosegem volt igy megismerni kicsit jobban tarsaimat. Mindenkivel sikerult elbeszelgetni egy kicsit kettesben is, aminek nagyon orultem. Legtobb temat angolul vitattuk meg ami az egesz tarsasagnak nagyon felfrissito elmeny volt, nem leven senkinek ez az anyanyelve. Nagyon kellemes estet toltottunk egyutt es kicsit mamorosan indultunk haza, viszonylag koran. Meglepodve tapasztaltam, hogy mar ejfelkor hangos reszegek jartak Debrecen utcait.
Sorra elbucsuztunk mindenkitol majd utolso harom emberkent maradva taxival hazavitettuk magunkat harman, mivel mindharman bentlakasosok voltunk (Anna, Haki es jomagam).
A liftben felfele haladva Haki megkoszonte az estet, es egyontetuen megallapitottuk, hogy kell meg ilyen.
Nem szamitottam tul nagy baratkozasra, legalabbis az alapjan amiket meseltek: a kulfoldiektol felnek a magyar diakok, mint a leprastol (ez volt konkretan a hasonlat amit hasznaltak). Bar orakon nagyon korlatozott a szocializalodasi lehetoseg nem ereztem semmi fele kikozositesi gesztust vagy viselkest, epp az ellenkezojet. Ugy viselkedtek velem egesz heten, mintha elso eves lennek, minden talalkozasnal vagy beszelgetesnel tanacsokkal, tippekkel lattak el, amik kesobb nagyon hasznosnak bizonyultak. Jo szandekuknak talan legjobb bizonyiteka, hogy kedden maris meghivtak egyik csoporttarsunk szulinapjara, ami mar egy eleg szuk koru osszejovetel volt; keresemre Hakit is magammal vihettem, akivel nem voltak sajnos kozos oraink.
Estefele, indulas utan nem sokkal, pontosabban a bentlakas liftjeben lefele haladva, torok baratom aggodalmat fejezte ki az estevel kapcsolatban, hisz rajta kivul mindenki magyar lesz a szuletesnapon es nem hitte, hogy angolul lenne majd a beszelgetes. Termeszetesen nekem is megfordult ez a fejemben meg korabban, de Anna megnyugtatott, hogy nagyon szeretnek angolul beszelni a csoporttarsak.
Szereny tarsasag gyult ossze egy belvarosi kocsma teraszan, amit egyatalan nem bantam hisz lehetosegem volt igy megismerni kicsit jobban tarsaimat. Mindenkivel sikerult elbeszelgetni egy kicsit kettesben is, aminek nagyon orultem. Legtobb temat angolul vitattuk meg ami az egesz tarsasagnak nagyon felfrissito elmeny volt, nem leven senkinek ez az anyanyelve. Nagyon kellemes estet toltottunk egyutt es kicsit mamorosan indultunk haza, viszonylag koran. Meglepodve tapasztaltam, hogy mar ejfelkor hangos reszegek jartak Debrecen utcait.
Sorra elbucsuztunk mindenkitol majd utolso harom emberkent maradva taxival hazavitettuk magunkat harman, mivel mindharman bentlakasosok voltunk (Anna, Haki es jomagam).
A liftben felfele haladva Haki megkoszonte az estet, es egyontetuen megallapitottuk, hogy kell meg ilyen.
Friday, September 14, 2012
6. Egyetem
Meg mielott a kovetkezo nagyobb osszejovetelrol meselnek, kicsit talan az egyetemrol is irhatnek par szot.
Tudni kell, hogy Debrecenben egy egyetem van, mely tartalmazza az osszes szakagat. Szerencsere a kulonbozo szakok komplexumai egymastol kisse elkulonitve, de megis egymas mellett helyezkednek el az Egyetem varosreszben, melyhez a nem tul kreativ Egyetem sugarut vezet.
Az orvosi telepet egy nagyobb es egy kisebb, fallal korulvett, hatalmas erdos terulet kepezi, mely szamos klinikat (legalabb 30-at), kollegiumot, ebedlot, elelmiszerboltot foglal magaban. Az egesz nagyon kezenfekvo, hisz a legtavolabbi epuletben levo orara is 15 perc alatt elerek, es ennek nem tudom elegge kihangsulyozni az elonyet.
Termeszetesen hatalmas konyvtar is van, ahova igen kellemes tanulni jarni, valamint ilyen fura nevu vegyes epuletek, mint az Elméleti tömb valamint az Élettudományi épulet.
Az eloadasok csak egy orasak, persze hetente tobb van beloluk( szerintem ez igy jobb). Elsore furcsaltam, hogy bar a gyakorlati oktatast mindig ugyanazon szemely tartja, eloadotanarbol ketten vagy harman is vannak, es orarol orara valtogatjak egymast.
Bamulatomat alig tudom leplezni a szebbnel szebb eloadotermek, uvegfalu, hatalmas epuletek, gyonyoru parkok lattan. Remelem nem szokok hozza nagyon hamar ehez a sok johoz.
Jobb oldalt a konyvtar, bal oldalt az Elettudomanyi epluet: http://www.edluxkft.hu/images/referenciak/et1.jpg
A fo epulet: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/05/Universit%C3%A4t_Debrecen_Nr._3.jpg/1024px-Universit%C3%A4t_Debrecen_Nr._3.jpg
A fo epulet nagy terme: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/f/f7/DebrecenEgyetem.jpg
Tudni kell, hogy Debrecenben egy egyetem van, mely tartalmazza az osszes szakagat. Szerencsere a kulonbozo szakok komplexumai egymastol kisse elkulonitve, de megis egymas mellett helyezkednek el az Egyetem varosreszben, melyhez a nem tul kreativ Egyetem sugarut vezet.
Az orvosi telepet egy nagyobb es egy kisebb, fallal korulvett, hatalmas erdos terulet kepezi, mely szamos klinikat (legalabb 30-at), kollegiumot, ebedlot, elelmiszerboltot foglal magaban. Az egesz nagyon kezenfekvo, hisz a legtavolabbi epuletben levo orara is 15 perc alatt elerek, es ennek nem tudom elegge kihangsulyozni az elonyet.
Termeszetesen hatalmas konyvtar is van, ahova igen kellemes tanulni jarni, valamint ilyen fura nevu vegyes epuletek, mint az Elméleti tömb valamint az Élettudományi épulet.
Az eloadasok csak egy orasak, persze hetente tobb van beloluk( szerintem ez igy jobb). Elsore furcsaltam, hogy bar a gyakorlati oktatast mindig ugyanazon szemely tartja, eloadotanarbol ketten vagy harman is vannak, es orarol orara valtogatjak egymast.
Bamulatomat alig tudom leplezni a szebbnel szebb eloadotermek, uvegfalu, hatalmas epuletek, gyonyoru parkok lattan. Remelem nem szokok hozza nagyon hamar ehez a sok johoz.
Jobb oldalt a konyvtar, bal oldalt az Elettudomanyi epluet: http://www.edluxkft.hu/images/referenciak/et1.jpg
A fo epulet: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/05/Universit%C3%A4t_Debrecen_Nr._3.jpg/1024px-Universit%C3%A4t_Debrecen_Nr._3.jpg
A fo epulet nagy terme: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/f/f7/DebrecenEgyetem.jpg
5.Hello, my friend
Talan mar a cimbol is ki lehet talalni, hogy a masodik szobatarsam egy 5. eves torok diak: Hakki. Kellemes kulseju es nepehez illoen nagyon baratsagos volt. Bar o sem nagyon szeret inni, minden masban az orosz bergyilkos ellentetet kepviselte, akirol hamar kiderult, hogy nagyon rend-, es tisztasagszereto, karrierista, valamint kevesbe szeret ejszakaba nyuloan szorakozni.
Kesobb talalkoztunk vegre az Erasmus buddy program altal reak kiszabott vezetokkel: harom debreceni diake (egy fiu es ket lany) lett az a megtisztelteto feladat, hogy vezessenek be az egyetemi es a varosi elet rejtelmeibe. Fura modon egyesevel latogattak meg a 701-es szobaban es mindharman meghivtak egy-egy emeletre ma este elopartizni. Dimitri az estejet mar az orarendje osszeallitasanak dedikalta igy a torok baratommal indultam el a 207-es szoba fele.
Termeszetesen mar a folyoso elejerol hallatszott a zene, igy nem lett volna nehez megtalalni a szobat megha nem is lett volna megszamoza. Ha nem latom, nem tudtam volna elkepzelni 15 embert egy ilyen kicsi szobaban, de meglepoen egesz szepen megtalalta mindenki a helyet benne. Miutan mindenkivel kezetfogtunk es elmagyaraztam, hogy utitarsam nem beszel magyarul atvaltottunk az univerzalis nyelvre: az italra. Kezdeskent egy fel deci palinkaval kezdtuk a beszelgetest, amit a torok baratomnak nehezseggel sikerult csak "kimondani". Szerencsere az est hatralevo reszeben Tokaji nyelven beszelgettunk amit, mint megtudtam a 810-esben lehet rendelesre venni 890 ft/liter araert.
Ilyen modon zajlott le a nap tobbi resze is: a bentlakas utan a Mozaik nevu helyre mentunk at, ami a szomszed kollegium alagsoraban levo kocsmanak a neve, majd kesobb az egyetemi campushoz nagyon talalo nevu Klinika bulihelyre vonultunk at. Az est tovabbi reszleteit megtartom sajat magamnak :)
Kesobb talalkoztunk vegre az Erasmus buddy program altal reak kiszabott vezetokkel: harom debreceni diake (egy fiu es ket lany) lett az a megtisztelteto feladat, hogy vezessenek be az egyetemi es a varosi elet rejtelmeibe. Fura modon egyesevel latogattak meg a 701-es szobaban es mindharman meghivtak egy-egy emeletre ma este elopartizni. Dimitri az estejet mar az orarendje osszeallitasanak dedikalta igy a torok baratommal indultam el a 207-es szoba fele.
Termeszetesen mar a folyoso elejerol hallatszott a zene, igy nem lett volna nehez megtalalni a szobat megha nem is lett volna megszamoza. Ha nem latom, nem tudtam volna elkepzelni 15 embert egy ilyen kicsi szobaban, de meglepoen egesz szepen megtalalta mindenki a helyet benne. Miutan mindenkivel kezetfogtunk es elmagyaraztam, hogy utitarsam nem beszel magyarul atvaltottunk az univerzalis nyelvre: az italra. Kezdeskent egy fel deci palinkaval kezdtuk a beszelgetest, amit a torok baratomnak nehezseggel sikerult csak "kimondani". Szerencsere az est hatralevo reszeben Tokaji nyelven beszelgettunk amit, mint megtudtam a 810-esben lehet rendelesre venni 890 ft/liter araert.
Ilyen modon zajlott le a nap tobbi resze is: a bentlakas utan a Mozaik nevu helyre mentunk at, ami a szomszed kollegium alagsoraban levo kocsmanak a neve, majd kesobb az egyetemi campushoz nagyon talalo nevu Klinika bulihelyre vonultunk at. Az est tovabbi reszleteit megtartom sajat magamnak :)
Wednesday, September 12, 2012
4. A ,,party-szoba''
A kovetkezo nap hasonloan indult az elozohoz azzal a kivetellel, hogy mar a bentlakasban aludtam. Reggel elmentunk a szuleimmel par dolgot vasarolni, majd talalkoztunk a debreceni, csaladi baratainkkal akikkel egyutt is ebedeltunk, kesobb meg korbesetaltuk a varoskozpontot. Nagyon szep varos Debrecen annak ellenere, hogy se folyoja se hegyei nincsenek. Az, hogy miert pont ide letesult ez a nagy varos, meg a wikipedia szamara is rejtely.
Kora delutan a szobamba visszaerkezve hangos zene fogadott, mely a szemkozti szoba nyitott ajtajan at szivargott. Kesobb persze megtudtam, hogy minden emeleten talalhato egy ugy nevezett: ,,party-szoba'', es a mi emeletunkon ez a velunk szembe levo, ennelfogva mi sem termeszetesebb annal, hogy ilyenkor mar megindul a buli.
Szivesen beosontam volna a szobamba eszrevetlenul, de ez lehetetlen volt hisz a nyitott ajton keresztul azonnal megpillantottak. Egy testesebb pucer felsotestu, szeles vigyoru magyar diak koszontott es ot kovette masik ket, mertekkel karcsubb, szobatars is. Egybol meginvitaltak a kezdodo bulira, valamint megkinaltak valami borocskaval is (mint kesobb erre is raeszmeltem: nagyon hamar lehet ismerkedni es reszegedni a kollegiumban). A bort elfogadtam viszont szorakozni nem igazan volt kedvem, faraszto volt a kozpontban jarkalni, igy nemi szovaltas utan illedelmesen bucsut intettem es bementem a szobamba. Dimitri avagy Dima vart odabent egy alacsony, rovid es suru barna haju, bajuszos fiatal feher ferfival beszelgetve.
Kora delutan a szobamba visszaerkezve hangos zene fogadott, mely a szemkozti szoba nyitott ajtajan at szivargott. Kesobb persze megtudtam, hogy minden emeleten talalhato egy ugy nevezett: ,,party-szoba'', es a mi emeletunkon ez a velunk szembe levo, ennelfogva mi sem termeszetesebb annal, hogy ilyenkor mar megindul a buli.
Szivesen beosontam volna a szobamba eszrevetlenul, de ez lehetetlen volt hisz a nyitott ajton keresztul azonnal megpillantottak. Egy testesebb pucer felsotestu, szeles vigyoru magyar diak koszontott es ot kovette masik ket, mertekkel karcsubb, szobatars is. Egybol meginvitaltak a kezdodo bulira, valamint megkinaltak valami borocskaval is (mint kesobb erre is raeszmeltem: nagyon hamar lehet ismerkedni es reszegedni a kollegiumban). A bort elfogadtam viszont szorakozni nem igazan volt kedvem, faraszto volt a kozpontban jarkalni, igy nemi szovaltas utan illedelmesen bucsut intettem es bementem a szobamba. Dimitri avagy Dima vart odabent egy alacsony, rovid es suru barna haju, bajuszos fiatal feher ferfival beszelgetve.
Tuesday, September 11, 2012
3.Az elso szobatars
A helyzet nem allt jol: ott vartam turelmetlenul a kicsi bentlakasi szobamban, hogy mikor erkezik meg az orosz bergyilkos es vegzi el a kiszabott feladatat. Nem telt el felora sem mikor meghallottam a kulcsot ahogy belecsuszik a zarba es forgolodni kezd. Izgatott voltam es tettre kesz.
Meglepetesemre nem az altalam elkepzelt nagydarab, szelesnyaku, kopasz alak nyitott be, hanem egy egesz kellemes kulseju, nagyon rendezett frizuraju, fekete haju fiatal ferfi. Angolul koszontottuk egymast, Dimitrinek hivjak (mother Russia :D). Elvarasom ellenere nem orosz, hanem lett szarmazasu, 4. eves erasmusos diak, az oroszokhoz kepest nagyon jo kiejtesu angol tudassal. Bar az apukaja orosz volt (AHA) o mar Lett orszagban szuletett (a varoska nevet is mondta ahol, csak rovid az eszem).
Megnagyobb meglepetesemre nagyon szeret teazni, ritkan iszik es meg ritkabban szeret bulizni. Elso gondolatom az volt, hogy megkerdezzem kitol lopta a fogasra felpakolt dolgait, de vegul ugy gondoltam elso nap meg nem csipkelodok vele.
Megkinaltam egy Borsodival es sikerult picit megismerkednunk az este folyaman. Csendes est volt, a folyosorol nem hallatszott semmi: a vihar elotti csend volt ez...
Monday, September 10, 2012
2.Bekoltozes es egy igeretes szobatars
Az utazas nem igazan volt megerolteto, konnyen megkaptuk szuleimmel a bentlakast es a bejelentkezes is viszonylag hamar megtortent. Fel 12 fele mar kezhez is kaptam a sajat magneses kartyamat, ami nelkul nem lehet az emeletre felmenni. A rendszer mar ismeros volt, mivel a tesom is hasonlo kollegiumban lakik: vendegek csak vendeg-magneses kartyaval mehetnek fel, amit termeszetesen lehet a portanal kerni.
Jo magasan kaptam szobat, egeszen a 7.emeleten. Elsonek koltozhettem be a harom agyas szobaba (701), melynek van egy kicsi elotere, ami egyben a konyha is, es egy pici furdoje ahova, meglepo modon, sikerult egy kadat befertetni a tobbi kotelezo dolog melle.
Jo dolog elsonek erkezni: megvalaszthatod az agyadat, a szekrenyedet persze konnyen megtortenhet, hogy utolag az izmosabb szobatarsak jobb belatasra birnak, de egyelore ezzel nem szamolok.
...
Egesz nap a varost jartuk, talalkoztunk nagybatyammal es a testveremmel, ebedeltunk es megvasaroltunk meg par ertekes dolgot utolso simitaskent a bekoltozeshez. Nagy izgalommal jottem visszafele, felfele a lepcson, es mar alig vartam, hogy az uj szobatarsaimmal talalkozhassam. A bentlakasos elmenyt leginkabb a szobatarsaid hatarozzak meg, ugyhogy sok mulik ezen. Ahogy benyitottam egybol szemetszurt a szemkozti agyon fekvo idegen borond: itt vannak! Csak az egyik agy volt meg elfoglalva az enyemen kivul, de az en cuccom a helyen, ez jo jel. Kicsit korulneztem mit lehet megtudni lakotarsam kipakolt dolgaibol: ciril betus szotar ( mother Russia :D ), valami pacsuli, ami nem feltetlenul jo jel, de ez mind eltorpult a legutolso dolog mellett: a fogason egy hosszu borkabat allt mellette pedig fekete esernyo halalfejes, vas foganytuval. Mar nem is vartam annyira, hogy megismerjem, pedig tudtam, hogy hamarosan erkezik, hisz este volt es biztos o is itt alszik.
Jo magasan kaptam szobat, egeszen a 7.emeleten. Elsonek koltozhettem be a harom agyas szobaba (701), melynek van egy kicsi elotere, ami egyben a konyha is, es egy pici furdoje ahova, meglepo modon, sikerult egy kadat befertetni a tobbi kotelezo dolog melle.
Jo dolog elsonek erkezni: megvalaszthatod az agyadat, a szekrenyedet persze konnyen megtortenhet, hogy utolag az izmosabb szobatarsak jobb belatasra birnak, de egyelore ezzel nem szamolok.
...
Egesz nap a varost jartuk, talalkoztunk nagybatyammal es a testveremmel, ebedeltunk es megvasaroltunk meg par ertekes dolgot utolso simitaskent a bekoltozeshez. Nagy izgalommal jottem visszafele, felfele a lepcson, es mar alig vartam, hogy az uj szobatarsaimmal talalkozhassam. A bentlakasos elmenyt leginkabb a szobatarsaid hatarozzak meg, ugyhogy sok mulik ezen. Ahogy benyitottam egybol szemetszurt a szemkozti agyon fekvo idegen borond: itt vannak! Csak az egyik agy volt meg elfoglalva az enyemen kivul, de az en cuccom a helyen, ez jo jel. Kicsit korulneztem mit lehet megtudni lakotarsam kipakolt dolgaibol: ciril betus szotar ( mother Russia :D ), valami pacsuli, ami nem feltetlenul jo jel, de ez mind eltorpult a legutolso dolog mellett: a fogason egy hosszu borkabat allt mellette pedig fekete esernyo halalfejes, vas foganytuval. Mar nem is vartam annyira, hogy megismerjem, pedig tudtam, hogy hamarosan erkezik, hisz este volt es biztos o is itt alszik.
Saturday, September 8, 2012
1.Elvarasok, eloiteletek
Azt hiszem a cim magaert beszel es sok magyarazatot nem is igenyel. Ekezetek nelkul irok, mert igy gyorsabb, es legtobb bejegyzesre nem fogok tudni sok idot raszanni.
Holnap utazom Debrecenbe Regenbol, autoval, szuleimmel. Ket borondot es ket kis taskat pakoltam tele; szegyellem, hogy mennyi cuccot hozok magammal, mindig kis csomaggal szeretek utazni, szabadon.
Sok ember meselt mar Debrecenrol es az Erasmus programrol: senki sem a tanulas reszet emelte ki termeszetesen. Party party es party, bar remelem nekem ezen kivul a tanulasrol is fog szolni, fontos lenne az is.
Az osztondij 80%-at mar elore atutaljak, igy most kiskiralynak erezhetnem magam, bar nagy erofeszitessel visszatartom magam az itthoni koltekezestol illetve az online pokertol.
Meseltek nekem a nagyszeru konyvtarrol, illetve a modern klinikakrol melyekkel szemben szkeptikus maradok mindaddig, amig sajat szememmel nem latom oket. Sokan megemlitettek az Ibolya kocsmat es az ott kaphato Jutka vodkat, bar ezzel kapcsolatban eleg rossz eloerzetem van, mar igy elore is.
Nem ismerem a varost sem, bar egy hatalmas elnyulo, egy villamos vonallal atszelt varost kepzelek el egyik vegen egy hatalmas erdovel benne tobb szaz diakkal es tobb tiz diakszalloval.
Roviden ennyi, holnap estere mar megvaltozik minden korulottem;
szeretem a valtozast
Holnap utazom Debrecenbe Regenbol, autoval, szuleimmel. Ket borondot es ket kis taskat pakoltam tele; szegyellem, hogy mennyi cuccot hozok magammal, mindig kis csomaggal szeretek utazni, szabadon.
Sok ember meselt mar Debrecenrol es az Erasmus programrol: senki sem a tanulas reszet emelte ki termeszetesen. Party party es party, bar remelem nekem ezen kivul a tanulasrol is fog szolni, fontos lenne az is.
Az osztondij 80%-at mar elore atutaljak, igy most kiskiralynak erezhetnem magam, bar nagy erofeszitessel visszatartom magam az itthoni koltekezestol illetve az online pokertol.
Meseltek nekem a nagyszeru konyvtarrol, illetve a modern klinikakrol melyekkel szemben szkeptikus maradok mindaddig, amig sajat szememmel nem latom oket. Sokan megemlitettek az Ibolya kocsmat es az ott kaphato Jutka vodkat, bar ezzel kapcsolatban eleg rossz eloerzetem van, mar igy elore is.
Nem ismerem a varost sem, bar egy hatalmas elnyulo, egy villamos vonallal atszelt varost kepzelek el egyik vegen egy hatalmas erdovel benne tobb szaz diakkal es tobb tiz diakszalloval.
Roviden ennyi, holnap estere mar megvaltozik minden korulottem;
szeretem a valtozast
Subscribe to:
Posts (Atom)